2017. július 15.

mindennapok-posztajánló

3 hete zárva az ovi, én 3 hete szabadságon vagyok. Tavaly megéltem és átéltem már, hogy kamaszok a gyerekeink, s ez átalakította a szokásainkat. Lacus még mindig sokat dolgozik, nincsen neki egyben szabadsága, csak körülményesen, de úgysem tudunk együtt nyaralni menni, így mindegy is.. Sok neki a munka, sok nekem a szabadság, az egyedüllét. Merthogy idén korai zárósok vagyunk, s ebben a négy hétben nem vagyunk együtt, négyesben semennyit sem.
Egyik itt, másik ott, egyetlen jelenlegi feladatom, hogy a Lányt szállítom ide és oda, edzésre, stb.
Hiányzik a családi nyaralás! 

Na, de nem panaszkodás, mert egyébként jól vagyunk. Fogorvos kipipálva a következő 200E összegyűjtéséig..., voltam kétszer strandon, kétszer vendégségben, kétnaponta gyalogolok faluban vagy erdőben, sikerült olvasnom is végre, s George is örül, mert nem csak este viszem sétálni. Ennyi.
És nem panaszkodom, dehogy, mert nem unatkozom, elvagyok, csak nem jó egyedül, kicsit nehezen viselem, hogy nem vitáznak a gyerekek a film kiválasztásában, hogy nem kell rájuk szólnom, hogy ne kockuljanak egész nap, hogy nem noszogatom őket, hogy találkozzanak barátokkal- ez amúgy nehéz, hogy nem a helyi, monopolhelyzetben lévő iskolába járnak/jártak.

S hogy mire akarok kilyukadni? Ebben a sok szabadidőben elegem lett a közösségi oldalból. Éppen tegnap. Leszívta az agyamat, mert csak pörgettem, görgettem a szabad perceimben, amikor nem olvastam, kávéztam, sétáltam stb, s napok óta álmomban is gondolkodom, s ha belegondolok, hogy egy hét és huss!-mehetek dolgozni, akkor előre hulla fáradt vagyok. Minden éjjel éjjel felébredek éppen abba az állapotba kerülök, amikor olvasni nem tudok, csak szenvedek a visszaaltatásomban.
Tegnap olvastam egy blogbejegyzést.  Egyébként is bírom ezt a hölgyet/nőt/édesanyát/feleséget, sok mindenben egyetértek vele,(Nekem soha nem lesz kapszula ruhatáram, de bevallom, tényleg azokat hordom, amiket tavasszal benne hagytam- csak még mindig több, mint kellene.. :D)

Szóval, nem is szaporítom a szót, ki fogom nyomtatni- hogy mindig a szemem előtt legyen. S hiába tudom mindezen leírtakat, sok szerint élve és betartva, mégis leírva egy nagy pofon, mert itt van a problémám gyökere: sok mindennel feleslegesen foglalkozom... hiszen egy naptár, vasaló, akármi miatt képes vagyok napokig kutakodni, teszteket olvasni a neten. Minek? Margit maga őrült?! (csak mert pl.a minap új vasalót rendeltem.pl.)

https://paretolanya.wordpress.com/2017/07/13/a-nagy-idorablo-gyujtemeny-1-resz/


gondolkodom, hogy ne éljek lényegtelen dolgokkal.....

ölelések,

andi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...